Írországi információk és élmények - magyarul

A dolog ott kezdődik, hogy másfél hete egyik munkatársam (Greg) meghívott egy péntek esti koncertre a Dolan's pubba. Ott lesz néhány barátja is. Nos, néhány barátja nem volt ott csak egy, Mike. A koncert elmaradt, vasárnapra tolódott - de azért jól szórakoztunk. Mike vegetáriánus és jógázik - szóval volt téma. Greg meg absztinens (legalábbis azelőtt 2 héttel döntötte el...). Jól szórakoztunk.

Legközelebb most csütörtökön mentem "to socialize" (itt így hívják, a szótár szerint mást jelent...) - szóval pubba. Egyik Tecnomenes lány hagyta itt a céget - ott volt majd' az egész R&D (ez nem a lány szépségét dicséri, egyáltalán nem...) Férfisztriptíz, amit akartok. A McDaid's-ben, szóval egy rendes ír pubban. Én az idő nagy részében 5-6 emberrel beszélgettem felváltva. Főleg egy komoly képű, visszafogott sráccal folytattunk eszmecserét (Brian), akinek van autója és 4 Heineken után egyből fel is ajánlotta, hogy az egyik hétvégén elvisz megmutatni a nyugati part nevezetességeinek egy kicsiny csokrát. Csak szóljak. Brian jó srác, igaz akkor még nem tudtam a nevét (az enyémet mindenki tudja, egyrészt mert állítólag könnyű megjegyezni, másrészt ugye egyetlen külföldi vagyok, s mint ilyen: érdekes). Elmondta, hogy volt Finnországban, igaz csak 2 hetet egy tanfolyamon. Egy másik srác közbevetette, hogy ő is volt Finnországban (Helsinki) 6 hónapot, igaz télen - szóval hideg volt. De olyan száraz-hideg. Viszont Finnország jó, ott nyáron 30 fokra is felmelegszik a levegő (Asztabetyár !). Szóval srácok: fel a fejjel ! Brian mesélt még érdekeseket, pl. hogy a bátyja épp most jött haza Szingapúrból, 2 évet dolgozott ott, csak tönkrement az ottani valuta, így hazajött még mielőtt nagyobb károk érik. Ő maga pedig Angliában dolgozott 2 évig, egy nyomdában volt supportos. Egész más terület, mint a mostani... :-)

(Másnap) Pénteken délután felhívott Mike a vegetáriánus, hogy este a Tom Collinsba mennek a bátyjával, aki most jött haza a hétvégére Manchesterből. Persze fogalmam sem volt, hol van a Tom Collins - Mike készségesen elmagyarázta. Az este fél 10-et jelentett. Tudtam, hogy nem szabad odaérnem 3/4 10 előtt, mert Mike még biztosan nem lesz ott. Ott volt. A Tom Collins egy kis, hangulatos pub, meleg, mélyvörös falakkal es óriási tömeggel (ami nem jellemző Mike szerint - mondjuk ő tudhatja, az előző 5 évet Olaszországban töltötte...). Alig találtam rájuk. A kocsmában található kb. 30 székből 4-et ők uraltak, az egyik nekem volt fenntartva.

Mike bemutatta a bátyját (a nevét sajnos elfelejtettem...) és Kevint, a báty barátját. Jól elbeszélgettek együtt, meg mi is Mike-al. Olyan egy-másfél óra elteltével kezdtek szállingózni az emberek el. Kicsit több lett a levegő, így Mike meglátta az egyik barátnőjét, s szóba elegyedtek. Én a bátyra és Kevinre maradtam, akik elkezdtek érdeklődni irántam, hogy hogyan kerültem pont ide, meg milyen Budapest, meg hogy jól megszívtuk, hogy alig csatlakoztunk a NATO-hoz, máris itt a légitámadás. Írország nem tagja a NATO-nak, csak élvezi a nyugathoz tartozás összes előnyét. Haha ! (röhögés, kortyolás a sörből...)

Kevin kérdezte, hogy hol dolgozom - hát a Tecnomennél. Ahaaá! Milyen kicsi a világ, az ő tesója is (valami Brian McMahon) itt dolgozik. Mondtam, hogy valoszínűleg ismerem az arcát, de névről nagyon keveseket. Ez egy ilyen alacsony, feketés hajú srác. Aha. Fogalmam sincs. Mondtam, hogy tegnap nagy Tecnomen-session volt, és bizonyára a tesójával is találkoztam, még az is lehet, hogy beszéltünk, de esküszöm, nem emlékszem. Közben Mike barátnője elhúzott, így tovább folytattuk az eszmecserét a francia filmekről meg az akupresszúráról. Aztán egy csendes "excuse me"-vel megütöttem Kevin térdét, kérdezvén, hogy a tesója nem szemüveges-e. De.

Hirtelen nagy fényesség támadt körülöttem, és alig bírtam visszafogni a nevetést. Bizonyára sejtitek, hogy ez a Kevin a tegnap esti Brian bátyja, s ez a Kevin jött haza mostanában Szingapúrból, meg minden. (Sokat mesélt róla Brian az előző este.)

Tiszta pofáraesés! Egyik este egy 6 fős társaságból, másik este egy velem együtt 4 fős társaságból, teljesen más környezetben és ismeretség útján kifogok egy testvérpárt. Őket is beleszámolva alig ismerek Limerickben 15 embert. Kitárgyalván ezt a véletlen egybeesést elmondták a srácok, hogy igen, ez is az oka, hogy kicsit elmentek Limerickből. Olyan kicsi, mindenki ismer mindenkit. Baaaaaa ! Egy 80ezres városban, mi ?!

Ezen felbuzdulva a hétvégén fellapoztam a telefonkönyvet Kovácsok, Takácsok, Kissek, Nagyok, Szabók, Vargák es más effélék után kutatva, nehogy meglepetés érjen. Szomorúan vettem tudomásul, hogy nemigen fog ilyesféle meglepetés érni... Másrészt várom a nyári turistákat, akik külföldiségük teljes tudatában anyanyelvükön szidják a boltosokat és félre-nem-érthető megjegyzéseket tesznek a lányoknak. Hátha elkapok egy pár magyar szót, s fölényesen és apatikusan lebuktathatom őket, mint az anekdotákban szokás.

Akkor ennyit mára a világ széltéről és hosszáról. Meg annyit, hogy itt mindenki tudja: Magyarország fővárosa Budapest és nem Bukarest. Csak így tovább!