|
|
Receptek
Akkor nézzük az ír konyha remekeit! Igyekszem elsőször azokat összeszedni,
amelyekhez nem kell különleges alkotórész, beszerezhetetlen hozzávaló. Az
ilyeneket e folyamatosan bővített receptgyűjtemény végére hagyom. Az
ételek eredeti nevét is feltüntetem, elvégre a fordítás nem mindig lehet
pontos, és hátha valaki utána akar nézni alaposabban ezeknek a recepteknek
az interneten. Számos változatra akadhat! A receptek – hacsak másképp
nincs jelölve – 4 főre szólnak.
Banános szendvics (Banana sandwich)
Majdnem minden ír ismerősömnek volt szerencséje ehhez az alábbi fura,
főleg tízóraiként, vagy uzsonnaként használt szendvicshez. Severenna nevű
kolléganőm gyakran ezt ette a 11 órai teaszünetben. Mielőtt bárki
elborzadna, hogy juj, banán és kenyér, hadd áruljam el, hogy van epres
szendvics is, amit kissé megborsozva illik enni, de az nagyon angol
találmány, tehát nem fog itt szerepelni :-).
Hozzávalók: 1 főre: 4 szelet toast-kenyér, simán, vagy kicsit megpirítva;
1 karikára szelt banán (a már érettebb fajtából); kevés vaj.
Az enyhén megpirított v. pirítatlan kenyereket vékonyan megvajazzuk, majd
a banánkarikákat szorosan egymás mellé rakjuk az egyik kenyérre. A másikat
is rátesszük, tenyerünkkel összenyomjuk, hogy ne váljanak széjjel, majd a
szendvicset saroktól-sarokig keresztben elvágjuk, hogy két, háromszög
alakú szendvicset kapjunk. Tea mellé remek!
Burgonyás lepény (Potato cakes) (reggelihez) Ezt az átlagosnál valamivel vastagabb palacsintaszerű lepényt az ún. ír
reggeli (lásd később) mellé szokták adni.
Hozzávalók: ½ kg burgonya; 2 kávéskanál só; 3 dkg vaj; kb. 10-12 dkg
liszt; 1 tojás
Főzzük meg a meghámozott burgonyákat. Öntsük le a vizét, és gondosan
törjük össze, hogy ne maradjon benne csomós rész. Adjuk hozzá a sót és a
vajat, majd gyúrjunk bele annyi lisztet, amennyit a burgonya felvesz (ez
függ a burgonya nedvességétől). Lisztezett felületen gyúrjuk tovább.
Szakítsunk belőle egy-egy maroknyi mennyiséget, és fél centi vastag
palacsintákká nyújtsuk ki őket. Egy vékonyan beolajozott palacsintasütőben
vagy serpenyőben (az utóbbi jobb) mindkét felén süssük kissé barnára (ez
kb. 10-15 percig tart). Azonnal tálaljuk, vastagon megvajazva, vagy később
már hidegen, húsos bacon zsírjában süssük tovább, amíg mindenhol szép
aranybarna nem lesz.
Fodorkeles burgonyapüré (Colcannon) (köret)
Ez a fodorkellel/kelkáposztával dúsított burgonyapüré Halloween-kor
fogyasztandó. Akkor az írek hagyományosan főtt sonkát esznek colcannonnal.
A szépségét az adja, hogy a szálasan vékonyra vágott kell zöldje igen
szépen mutat a vajszínű burgonyapürében, a sonka rózsaszínje mellett…
Hozzávalók: 2 kg burgonya; egy fél kilós fodorkel v. kelkáposzta; 3 dkg
vaj; 2,5 deci tej; 6 szál karikára vágott újhagyma
Főzzük meg a meghámozott burgonyákat. Öntsük le a vizét, és gondosan
törjük össze, amíg sima nem lesz. A tejhez adjuk hozzá a felkarikázott
újhagymákat (a zöldjét is használjuk fel!), és forraljuk fel. Adjuk hozzá
a tört burgonyát, és keverjük habosra. Egy másik edényben kevés vízben
pároljuk meg a szálasan vékonyra szelt fodorkelt/kelkáposztát. Vigyázzunk
rá, hogy ne pároljuk túl, a zöld színét mindenképp őrizze meg! Öntsük le
róla a fölös vizet. A burgonyapürébe keverjük bele a vajat és a fodorkelt.
Főtt v. sült sonka mellé tálaljuk.
Sült sonka (Baked Ham)
Halloween-kor, Karácsonykor, egyéb ünnepi alkalmakkor kerül az asztalra.
Általában egy éjszakát ázik a vízben a tekintélyes sonkadarab, hogy ne
legyen olyan sós. Azután tegyük fel friss vízben a sonkát, forrni, fél
kiló súlyra 30 perces főzési időt számítsunk. A habot húzzuk le a víz
tetejéről, és csak lassan forraljuk a vizet. Amikor a sonka kész, töröljük
szárazra. A sonka bőrét húzzuk le, hogy az alatta lévő zsíros réteg azért
a húson maradjon. A zsírréteget cakkozzuk be, hogy kis rombusz alakok
jöjjenek létre. Minden rombusz közepébe szúrjunk bele egy egész
szegfűszeget. Mustár, és melegített méz keverékével kenjük meg a sonkát,
óvatosan, hogy a szegfűszegek ki ne forduljanak a zsírrétegből. Majd egy
tepsibe téve, előmelegített, 180 fokos sütőben süssük a sonkát, amíg a
mustáros-mézes keverék szépen rá nem pirul. Vékonyan szeletelve,
burgonyapürével, colcanonnal (lásd fent), vagy ízlés szerinti körettel
tálaljuk.
Ír gulyás (Irish stew)
A híres-nevezetes étel, amit főételként lehet kapni a jobb kocsmákban.
Levesesebb, mint a mi gulyásunk, és korántsem olyan fűszeres, de próbáljuk
ki. Én már mindent megteszek, hogy az írek megismerjék a jóféle magyar
gulyást, hiszen árulom a piacon - ismerjük meg mi is az ő ételüket. S ha
fokozni akarjuk az élvezetet, olvasgassuk közben az Ír Gulyás régi számait
:-).
Ürü híján – mert hogy azok nem nagyon fordulnak elő a magyar ABC-k,
Tesco-k polcain - közönséges marhahúsból is készíthetünk.
Íme a recept, egy valódi ír szakácskönyv nyomán.
Hozzávalók:
1.5 kg csontos bárány- vagy marhahús
4 db húsos, ún. „bacon” szalonnaszelet
1 evőkanál zsír
1 kg burgonya, vastag szeletekre vágva (4-5 mm)
3 sárgarépa, felkarikázva
3 közepes méretű vöröshagyma
őrölt bors
2 csésze leves (marhahúsleves-kockából is megfelelő)
kis kávéskanálnyi kakukkfű
díszítésnek frissen felaprózott petrezselyem
1. A húsról vágjuk le a zsíros részeket, s kockázzuk fel. A szalonnát két
centis csíkokra vágjuk fel. A zsírt forrósítsuk fel egy serpenyőben, s
pirítsuk meg rajta a szalonnát, amíg jó ropogóssá nem válik, majd vegyük
ki a zsírból. A húskockákat futtassuk meg az olajon, ameddig minden
oldaluk megbarnul, majd vegyük ki a zsírból.
2. A felkarikázott burgonya, sárgarépa és a hagyma felét rétegesen rakjuk
le egy mély, vastag aljú edénybe (a legjobb egy jókora vasfazék, de ha
nincs, mély levesfőző edény is tökéletes.) Sózzuk és borsozzuk meg,
szórjunk rá a kakukkfűből, s szórjuk rá a szalonnapörkök felét. A
zöldségrétegre tegyük rá a húskockákat. A húsréteget is szórjuk meg
kakukkfűvel. Ezt fedjük le a felkarikázott zöldségek másik felével. Ezt a
réteget is sózzuk-borsozzuk.
3. Öntsük le a levessel és szórjuk meg a kakukkfűvel. Letakarva forraljuk
fel, majd felforrás után kis lángon rotyogtassuk egy órán át, vagy ameddig
a hús meg nem puhul. (Tapasztalataim szerint ez mindig tovább tart, mint
ahogy a receptben írják, egy óra elteltével lehet kóstolgatni a húst, csak
el ne fogyjon a zöldség közül!) Felaprózott petrezselyemmel megszórva
tálaljuk a kész levest.
Sok mai szakácskönyv bárányhúst javasol az ürü helyett, pedig eredetileg
az ír gulyás csakis birkahúsból készült, nem bárányból. Igen ritka volt,
hogy a szegény ír feláldozta a zsenge húsú bárányát az ír gulyás kedvéért!
De a burgonyával, sárgarépával dúsítva tartalmas egytálétel lett a
gulyásból, s a turisták is keresik, mivel nemzeti eledelnek számít a híres
ír reggeli mellett. Ha valóban ír módra akarjuk elkészíteni, próbáljunk
meg birkahúst szerezni, s tálaláskor adjunk mellé néhány szelet barna
kenyeret, és – ha igazán fejedelmivé akarjuk tenni – egy korsó Guinness-t
is tegyünk a tányér mellé. Jó étvágyat! |