|
Dublinban a legolcsóbb közlekedési eszköz a busz.
A belvárosi látnivalók kis területre 'csoportosulnak', könnyű sétával
bármelyiküket el lehet érni félóra alatt. Ha azonban a külső kerületekbe
tartasz, busszal menj. A busznak kitett karral - mintha csak stoppolnál,
hüvelykujj feltartása nélkül - kell jelezned, hogy fel akarsz szállni.
Érdemes ún. rambler ticket-et váltani, ami három napig korlátlan utazást
biztosít a buszokra. De kapható heti jegy is, azonban ehhez - tudomásunk
szerint - fénykép is szükségeltetik. (Mivel manapság már mindenhol hamar
lehet készíttetni útlevélképet, ez sem lehet gond.) A buszjáratokról
térképet a nagyobb turistairodákban, a buszpályaudvaron vagy a busztársaság
központjában kaphatsz: O'Connell Street Upper, majdnem szemben a Savoy
mozival.)
A helyi buszközlekedésnek van néhány olyan vonása, amit a budapesti vagy
vidéki városok buszaihoz szokott magyar idegesítőnek, sőt, primitívnek fog
találni. A jegyet a buszon, a sofőrtől kell megváltani. Éppen ezért, ha nem
bérlettel utazol, legyen nálad mindig sok-sok aprópénz. Ha bérleted van, a
dolgod egyszerű: fel kell mutatnod a sofőrnek, s mehetsz tovább. Ha
többnapos jegyed van, amikor fellépsz a buszra, jobb oldalon, a korlátra
szerelve látsz egy dobozszerű szerkezetet, ebbe kell alulról bedugnod a
jegyet, a gép beszippantja, de aggodalomra semmi ok, egy csippantás
hallatszik, s a bérleted újból megjelenik. Ha a jegyed érvényes, de a gép
többszörös, felháborodott csipogással bizonygatja, hogy szerinte lejárt, csak mutasd
meg a sofőrnek, nem fog kötözködni.
Ha azonban a sofőrtől kell jegyet venned, a dolog már bonyolultabb.
Legegyszerűbb, ha megkérded a sofőrtől, hogy a kiválasztott megállóig
mennyibe kerül a jegy, s aztán dobd be az aprót a sofőrfülke előtt lévő
dobozkába, vagy ennek híján add oda a sofőrnek. (Némelyik buszjáraton
'biztonsági okokból' bevezették, hogy csak pontos jegyárat fogadnak el,
visszajáró helyett egy szintén jegyszerű cetlit kapsz, rajta fel van
tüntetve a visszajáró pénz összege. Ez a cetli azonban más utazáskor nem
használható fel, csakis a busztársaság központjában lehet visszaváltani
készpénzre, már ha rászánod az időt, hogy húsz-negyven penny-kért bemenj a
központba.)
Jegyvételkor elvileg tudnod kellene, kb. hány megállót fogsz menni, s
aszerint kell 75 centért, 1.20, 1.45 stb. €-ért jegyet venned.
Mint kiderítettük, a buszvonalak ún. stage-ekre vannak osztva. A stage-ek
különböző számú megállókból állnak - hogy hányból, még nem jöttünk rá. A
dublini buszok az alábbi beosztást használják (2002 januárjában):
1-3 stage: 75 cent penny
4-7 stage: 1.10 €
8-13 stage: 1.35 €
13-- stage: 1.45 € - 1.65 €
Sajnos, az euró megérkezése óta nem látjuk tisztán, hogyan
kerekítették fel-le az egykor penny-ben, fontban fizetendő jegyárakat a
DublinBus-nál, nézd meg magad
itt. Megoldás: legyen nagyon sok és sokféle apró a zsebben, és
kérdezd meg a sofőrt, mennyit kell fizetni a célutcáig.
Ha pl. a Trinity College elől mész a Guinness Hop Store-hoz, vegyél 75
centes jegyet. Ha a belvárosból Howth-ra mész, 1.25 €-t fizess. Ha kétség
gyötör, s a végtelenségig becsületes akarsz lenni - kérdezd meg a sofőrt.
(Apropó, az ellenőrökről: még nem láttunk egyet sem, ám legtöbb látogatónk
összefutott velük. Mi vagyunk szerencsések, vagy a látogatóink
balszerencsések?*). A leszállási szándékot a korlátokon lévő 'push once'
feliratú csengőkkel kell jelezned. Érd be egy csengetéssel - a sofőrök
utálják, ha valaki egy egész indulót játszik le a csengőn.
A buszok, kivéve talán a belvárosi járatokat, NEM megbízhatóak. Ha időre
kell menned valahová, légy elővigyázatos. Ne lepődj meg, ha a külvárosi
járat egyszerűen kimarad, vagy sokat késik. Teljesen szokványos. Időben érj
a megállóhoz! Inkább te várj, mint az orrod előtt húzzon el a - kivételesen
- korábban odaért busz. Lelkes karlengetéssel néha el lehet érni, hogy a
busz megálljon, de ez ritka eset.
Ne lepődj meg, ha - főleg nyáron - a busz nem áll meg, bármennyire integetsz
is. Valószínűleg tele van. Nyáron szinte megtöltik a várost a nyelvtanuló
spanyol és olasz fiatalok, falkában járnak, s szinte megszállják a
külvárosból vagy a külvárosba induló buszokat. (Ezek a diákok a déli
városrészben vannak elszállásolva.) Egy-két csoporttal megtelik a busz. Nem
is rajonganak értük az írek-
* 1999. júliusában nagy meglepetésünkre egy kertvárosi negyedben
találkoztunk ellenőrrel, azok után, hogy a fenti sorokat pár nappal korábban
leírtam. Volt érvényes jegyünk-
Autóbérlés
Az autóbérlés drága dolog. Szezonon kívül egy napra egy középkategóriás autó
33-42 €-ba kerül, szezonban 55-65 euróba. Legjobbnak eddig a reptérhez
közel lévő Century Car Rental (9, Swords road, 857-1103 a Regency Hotel
mögött) nevű cég, és a National Car Rental bizonyult (több irodájuk is van,
a reptéri iroda száma 844-4179) - ők adtak legolcsóbban kocsit. Nem árt
nemzetközi jogosítvánnyal és hitelkártyával rendelkezni. Ezek nélkül a
kocsibérlés gyakorlatilag lehetetlen Dublinban. Férjem magyar jogosítványát
elfogadták ugyan, de csak azért, mert írországi munkaadója van. (Belfastban
gyakorlatilag az ő idelátogató, idős szüleire hivatkozva, kvázi kikönyörögve
kaptunk kocsit - a hivatalnok több telefont is lebonyolított, hogy vajon
elfogadhatja-e magyar jogosítványt, s utána is kihangsúlyozta, hogy a
'szabályokat megkerülve' ad nekünk autót. De kaptunk!)
|