Írországi információk és élmények - magyarul

Dublinban a legolcsóbb közlekedési eszköz a busz. A belvárosi látnivalók kis területre 'csoportosulnak', könnyű sétával bármelyiküket el lehet érni félóra alatt. Ha azonban a külső kerületekbe tartasz, busszal menj. A busznak kitett karral - mintha csak stoppolnál, hüvelykujj feltartása nélkül - kell jelezned, hogy fel akarsz szállni. Érdemes ún. rambler ticket-et váltani, ami három napig korlátlan utazást biztosít a buszokra. De kapható heti jegy is, azonban ehhez - tudomásunk szerint - fénykép is szükségeltetik. (Mivel manapság már mindenhol hamar lehet készíttetni útlevélképet, ez sem lehet gond.) A buszjáratokról térképet a nagyobb turistairodákban, a buszpályaudvaron vagy a busztársaság központjában kaphatsz: O'Connell Street Upper, majdnem szemben a Savoy mozival.)
A helyi buszközlekedésnek van néhány olyan vonása, amit a budapesti vagy vidéki városok buszaihoz szokott magyar idegesítőnek, sőt, primitívnek fog találni. A jegyet a buszon, a sofőrtől kell megváltani. Éppen ezért, ha nem bérlettel utazol, legyen nálad mindig sok-sok aprópénz. Ha bérleted van, a dolgod egyszerű: fel kell mutatnod a sofőrnek, s mehetsz tovább. Ha többnapos jegyed van, amikor fellépsz a buszra, jobb oldalon, a korlátra szerelve látsz egy dobozszerű szerkezetet, ebbe kell alulról bedugnod a jegyet, a gép beszippantja, de aggodalomra semmi ok, egy csippantás hallatszik, s a bérleted újból megjelenik. Ha a jegyed érvényes, de a gép többszörös, felháborodott csipogással bizonygatja, hogy szerinte lejárt, csak mutasd meg a sofőrnek, nem fog kötözködni.
Ha azonban a sofőrtől kell jegyet venned, a dolog már bonyolultabb. Legegyszerűbb, ha megkérded a sofőrtől, hogy a kiválasztott megállóig mennyibe kerül a jegy, s aztán dobd be az aprót a sofőrfülke előtt lévő dobozkába, vagy ennek híján add oda a sofőrnek. (Némelyik buszjáraton 'biztonsági okokból' bevezették, hogy csak pontos jegyárat fogadnak el, visszajáró helyett egy szintén jegyszerű cetlit kapsz, rajta fel van tüntetve a visszajáró pénz összege. Ez a cetli azonban más utazáskor nem használható fel, csakis a busztársaság központjában lehet visszaváltani készpénzre, már ha rászánod az időt, hogy húsz-negyven penny-kért bemenj a központba.)
Jegyvételkor elvileg tudnod kellene, kb. hány megállót fogsz menni, s aszerint kell 75 centért, 1.20, 1.45 stb. €-ért jegyet venned. Mint kiderítettük, a buszvonalak ún. stage-ekre vannak osztva. A stage-ek különböző számú megállókból állnak - hogy hányból, még nem jöttünk rá. A dublini buszok az alábbi beosztást használják (2002 januárjában):

1-3 stage: 75 cent penny
4-7 stage: 1.10 €
8-13 stage: 1.35 €
13-- stage: 1.45 € - 1.65 €
 

Sajnos, az euró megérkezése óta nem látjuk tisztán, hogyan kerekítették fel-le az egykor penny-ben, fontban fizetendő jegyárakat a DublinBus-nál, nézd meg magad itt. Megoldás: legyen nagyon sok és sokféle apró a zsebben, és kérdezd meg a sofőrt, mennyit kell fizetni a célutcáig.
Ha pl. a Trinity College elől mész a Guinness Hop Store-hoz, vegyél 75 centes jegyet. Ha a belvárosból Howth-ra mész, 1.25 €-t fizess. Ha kétség gyötör, s a végtelenségig becsületes akarsz lenni - kérdezd meg a sofőrt. (Apropó, az ellenőrökről: még nem láttunk egyet sem, ám legtöbb látogatónk összefutott velük. Mi vagyunk szerencsések, vagy a látogatóink balszerencsések?*). A leszállási szándékot a korlátokon lévő 'push once' feliratú csengőkkel kell jelezned. Érd be egy csengetéssel - a sofőrök utálják, ha valaki egy egész indulót játszik le a csengőn.
A buszok, kivéve talán a belvárosi járatokat, NEM megbízhatóak. Ha időre kell menned valahová, légy elővigyázatos. Ne lepődj meg, ha a külvárosi járat egyszerűen kimarad, vagy sokat késik. Teljesen szokványos. Időben érj a megállóhoz! Inkább te várj, mint az orrod előtt húzzon el a - kivételesen - korábban odaért busz. Lelkes karlengetéssel néha el lehet érni, hogy a busz megálljon, de ez ritka eset.
Ne lepődj meg, ha - főleg nyáron - a busz nem áll meg, bármennyire integetsz is. Valószínűleg tele van. Nyáron szinte megtöltik a várost a nyelvtanuló spanyol és olasz fiatalok, falkában járnak, s szinte megszállják a külvárosból vagy a külvárosba induló buszokat. (Ezek a diákok a déli városrészben vannak elszállásolva.) Egy-két csoporttal megtelik a busz. Nem is rajonganak értük az írek-

* 1999. júliusában nagy meglepetésünkre egy kertvárosi negyedben találkoztunk ellenőrrel, azok után, hogy a fenti sorokat pár nappal korábban leírtam. Volt érvényes jegyünk-
 

Autóbérlés

Az autóbérlés drága dolog. Szezonon kívül egy napra egy középkategóriás autó 33-42 €-ba kerül, szezonban 55-65 euróba. Legjobbnak eddig a reptérhez közel lévő Century Car Rental (9, Swords road, 857-1103 a Regency Hotel mögött) nevű cég, és a National Car Rental bizonyult (több irodájuk is van, a reptéri iroda száma 844-4179) - ők adtak legolcsóbban kocsit. Nem árt nemzetközi jogosítvánnyal és hitelkártyával rendelkezni. Ezek nélkül a kocsibérlés gyakorlatilag lehetetlen Dublinban. Férjem magyar jogosítványát elfogadták ugyan, de csak azért, mert írországi munkaadója van. (Belfastban gyakorlatilag az ő idelátogató, idős szüleire hivatkozva, kvázi kikönyörögve kaptunk kocsit - a hivatalnok több telefont is lebonyolított, hogy vajon elfogadhatja-e magyar jogosítványt, s utána is kihangsúlyozta, hogy a 'szabályokat megkerülve' ad nekünk autót. De kaptunk!)